Mindent a fejlesztésről

Érdekel

A fejlesztésről általában

Fejlesztőpedagógia, fejlesztő pedagógus

A fejlesztés jelentősége napjainkban

A fejlesztő foglalkozásokról általában

Mit is jelent az, hogy „fejlesztő foglalkozás”?

Kinek van rá szüksége?

Mi a közös a fenti "címkékkel" ellátott gyerekekben?

Milyen részképes-ségekről beszélhetünk?

Mit tehet a szülő?

Milyen kihívások várnak egy iskolába készülő gyerekre?

A fejlesztésről általában

A Gyereknevelés kapcsán biztosan sok szülő találkozott már ezzel a kifejezéssel. Rengeteg szülő ennek hallatán a legrosszabbra gondol és felmerül a kérdés: A gyerekemnek baja van? Mindenki megnyugvására szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ha a gyereket fejlesztő pedagógushoz küldik, nem kell egyből a legrosszabbra gondolni. Szeretnénk bemutatni, mivel is foglalkozik egy fejlesztő pedagógus és mi az, amiért az óvónő vagy tanár azt a tanácsot adja, hogy a gyereknek meg kell látogatnia.
A fejlesztés nemcsak a kialakult tanulási zavarokkal küszködő gyermekeknek szól. Rendkívül fontos ezeknek a részképesség zavaroknak a megelőzése is, mert egy kialakult problémát sokkal nehezebb javítani, mint mindezt megelőzni és biztos alapokra helyezni a tanulási folyamatokat.

Fejlesztőpedagógia, fejlesztő pedagógus

A fejlesztőpedagógia azokkal a gyerekekkel foglalkozik, akik ép intellektussal rendelkeznek, mégis fejlődésük során valamely területen elmaradnak az életkorukban elvárható szinttől. Ez nem magyarázható értelmi képességük esetleges gyengeségével, sőt nagyon okosak is lehetnek, még sem tudnak megfelelően teljesíteni.
A fejlesztő pedagógus feladata, hogy a gyermekek életkorától elmaradó képességeit fejlessze és felzárkóztassa azokat az életkori szinthez. Fejlesztőpedagógián belül több csoportot is megállapíthatunk függően attól, hogy a gyermek életkora és fejlettsége jelenleg hol áll, melyik életszakaszban van. Ezek alapján megkülönböztetünk:
    – gyógypedagógiai tanácsadás
    – korai fejlesztés
    – oktatás és gondozás

A fejlesztés jelentősége napjainkban

Napjainkban sok szülő még a szülés előtt rengeteg irányból (könyvek, internet, mások tapasztalatai) tájékozódik, mi is vár majd rá a gyereknevelés során. Sokan nem állnak meg a csecsemőkornál, hanem jóval tovább mennek, óvódás és kisiskolás korig is akár. Az internet korában, ma már minden szakkifejezésre rá lehet keresni, utána érdeklődni és tüzetesen megvizsgálni, hogy pontosan mi mit jelenthet, és mi mivel jár. Megpróbálunk úgy gyereknevelési „tervet” készíteni, hogy igyekszünk megfelelni a 21. század vívmányainak is és azokat beépítjük a gyermek fejlődésébe, fejlesztésébe.

A fejlesztő foglalkozásokról általában

Napjainkban sok szülő még a szülés előtt rengeteg irányból (könyvek, internet, mások tapasztalatai) tájékozódik, mi is vár majd rá a gyereknevelés során. Sokan nem állnak meg a csecsemőkornál, hanem jóval tovább mennek, óvódás és kisiskolás korig is akár. Az internet korában, ma már minden szakkifejezésre rá lehet keresni, utána érdeklődni és tüzetesen megvizsgálni, hogy pontosan mi mit jelenthet, és mi mivel jár. Megpróbálunk úgy gyereknevelési „tervet” készíteni, hogy igyekszünk megfelelni a 21. század vívmányainak is és azokat beépítjük a gyermek fejlődésébe, fejlesztésébe.

Mit is jelent az, hogy „fejlesztő foglalkozás”?

Először is tisztázni szükséges, hogy mit is fejlesztünk óvodás és kisiskolás korban. A részképességeket. Nézzük meg gyorsan, hogy mik is azok a részképességek!
Egyszerűen úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a részképességek azok az alapvető képességek, amelyek segítségével boldogulni tudunk a világban, szűkebb értelemben az iskolában. A képességek csírái már a születéskor megvannak, a fejlődés egy későbbi szakaszában ezek képezik az olvasás, az írás, a számolás, az összetett gondolkodás és a megfelelő viselkedés alapját. A fejlődés során bizonyos eltérések már utalhatnak egy későbbi probléma kialakulására, melyet idejében észlelve még az iskola megkezdése előtt korrigálni lehet.
A fejlesztő foglalkozások során csoportos vagy egyéni formában „játszunk” a gyerekekkel. Optimális esetben a gyerekek jól szórakoznak, miközben a szakember pontosan tudja, hogy az adott játék, feladat éppen mely részképességekre hat.
A foglalkozásokon fontos az érzelmileg biztonságos légkör megteremtése, ahol a gyerekek megtapasztalhatják erősségeiket is. Ezáltal fejlődik az önbizalmuk és egyre inkább motiváltak lesznek hozzáfogni a számukra kihívást jelentő feladatokhoz.
Lemaradások több területen mutatkozhatnak. A mozgás ügyetlenségében, koordinálatlanságában, a figyelemkoncentráció gyengeségében, illetve a tanuláshoz kapcsolódó képességek alacsonyabb színvonalában.
A témában körülbelül 3 évtizede több irányú, kiterjedt kutatások folynak, sokféle kiindulópontból próbálják megközelíteni az okokat és keresni a megoldásmódokat.
Így egyszerre több fogalom is jelen van a pedagógiai és pszichológiai szakirodalomban. Részképesség-zavar, megkésett idegrendszeri fejlődés, tanulási és magatartási nehézség, diszfunkciók, stb.

Kinek van rá szüksége?

Nem betegek, átlagos, vagy átlag feletti intelligenciájúak, mégis valamiért nem tudják azokat az eredményeket felmutatni, melyet a környezetük elvárhatna tőlük. Természetesen nem túlzott követelmények esetén, hanem a mindennapi átlagos tudás területén.
Sokszor jelzik a szülők, hogy gyermekük ügyetlen, nem figyel, nem tanul, nem ért, nem motivált. Ilyenkor elképzelhető, hogy az elmaradások hátterében valamely részképesség nehézség áll, mely hátráltatja őt fejlődésében, melynek feltárása, kezelése a fejlesztőpedagógia hatásköre.

Mi a közös a fenti "címkékkel" ellátott gyerekekben?

Észlelés, a térészlelés, a testséma, az emlékezet, a figyelem, a számolás, a beszéd és a mozgás. Ezek mindegyike több alcsoportra osztható, melyek megfigyelésével kideríthető, hogy honnan ered az esetleges probléma. A csoportok egymással szorosan összefüggenek, így általában komplex fejlesztésre van szükség. Gondoljunk csak például abba bele, hogy a beszéd az egyik legösszetettebb mozgásforma, de említhetjük az ujjak ügyességét, a finommotorikát is. Ezért találkozhatnak azzal, hogy egyaránt mozgásterápiát ajánlanak azoknak a gyerekeknek akik a beszéddel küzdenek, és azoknak is akiknek nem megy a rajzolás. De azt is kevesen gondolnák, hogy abban az esetben, amikor az elsős keveri a d, a b és a p betűt, a téri feldolgozás zavara, vagy éppen hallásprobléma húzódhat a háttérben. Az okok kiderítése fontos az eredményes fejlesztő módszer kiválasztásában.

Milyen részképességekről beszélhetünk?

Fontos tudni, hogy a tanulási probléma, vagy a magatartászavar minden esetben a gyerek akaratától független állapot. Olyan veleszületett idegrendszeri adottság, amiről sem a gyerek, sem a szülő nem tehet.

A legfontosabb, hogy a környezet fogadja el a problémát és vele együtt a gyereket. Lássa meg az értékeit, a szerethetőségét, de merje kimondani magában, hogy lehet, hogy valami probléma van, amivel foglalkozni kell. Fejlesztő foglalkozáson óvodás és iskolás gyerekek is részt vehetnek, de fontos hangsúlyozni a megelőzés szerepét. Hogyan segítheti jól a gyermekét a mindennapokban?

Először is, engedje, hogy a gyermeke mellette legyen! De ne csupán a szülők által „minőségi időnek” nevezett kitüntetett percekben, hanem „mennyiségben” is legyenek együtt! Mert legtöbbször sajnos az a tipikus felállás, hogy anya házimunkát végez, a csemete meg játszik. Pedig a gyerek számára nagyon sokáig játék a házimunka is! És ha tudnánk, hogy mennyi, de mennyi fejlesztő hatású házimunka létezik…! Ha csak a főzést nézzük: ez hatalmas lehetőséget rejt a közös élményekre és a tanulásra! A legfontosabb, hogy végig beszélgetünk, ezzel erősödik a kapcsolatunk, és gyarapszik a szókincsük. Önfegyelmet tanulnak, megélik az alkotás örömét, fejlődik a kézügyességük, látják a munkájuk eredményét, örömet szerezhetnek másoknak, gyakorolják a kreativitást, a mértékegységeket, közben együtt kell működnünk, és egy sor problémát kell megoldanunk. Ráadásul a nagyok még az olvasást is gyakorolhatják… És ne aggódjunk! Ha a főzésen kívül nem marad már idő a közös játékra, a gyereknek így is nagy örömet szerzünk az együttléttel.

A fenti példán túlmenően természetesen lehetőség van célzott fejlesztések megvalósítására is, mely által minőségi időt tölthetünk gyermekünkkel és átélhetjük a Flow élményt, melynek lényege, hogy akkor, abban a pillanatban csak a játékon keresztül megélt valóság és a jelen létezik. Ezt az állapotot írja le Csíkszentmihályi Mihály a Flow elméletében. Szerinte akkor kerülünk flow-ba, ha teljesen az adott tevékenységre fókuszálunk. Erre a felnőttek is képesek, de a gyerekek számára egyenesen létszükséglet ennek a megélése.

Mit tehet a szülő?

Az iskolába lépve hamar a betűk, a formák és a számok világában találja magát. Vegyük példának az olvasást. Nem is gondolnánk, hogy az olvasás mennyire összetett agyi folyamat. Számunkra, felnőttek számára teljesen egyértelmű, és már nem is tudjuk felidézni, milyen volt, amikor még nem tudtunk olvasni. Tekintsük át, mi minden szükséges egyetlen szó hangos felolvasásához!

I. Betűtanulás

  1. Fel kell ismernie, hogy betűket lát, vagyis meg kell tudni különböztetni a betűt a háttértől
  2. Meg kell tudnia különböztetni az egyes betűket (bpd)
  3. Ide kapcsolódik a hangok megkülönböztetésének a képessége is (pl. d-t)
  4. Ki is kell mondania a hangot

    II. Szóalkotás

  5. Balról-jobbra kell haladnia
  6. A szavakat betűkre kell bontani (ekkor valójában még betűsorokat olvas)
  7. A betűket gyors egymásutánban hangoztatni kell
  8. Össze kell, hogy álljon a szó a betűsorból
  9. Meg kell, hogy jelenjen a fejében a szó jelentése – ehhez pl. kell a rövidtávú memória működése is, hogy a szó első hangja ne vesszen el, mire kiolvassa az utolsó hangot is

Kilenc pontot emeltünk ki és ez még csak egyetlen szó kiolvasása volt. Még nem beszéltünk mondatról, szövegértésről pedig főleg nem. Minden egyes pont egy-egy hibalehetőség is egyúttal. Az imént említett részképességek közül tulajdonképpen mindegyik érintett. Az értő olvasás pedig a későbbi tanulás, majd az életben való boldogulás egyik alapja lesz. De hasonló lenne a helyzet, ha éppen egy matematikai példát vennénk górcső alá. Ebből már jól látható, hogy mennyire fontos lenne, hogy már az iskola megkezdése előtt, legkésőbb a nagycsoport elején kiderüljön, hogy ki az, akinél felmerül annak a gyanúja, hogy egyik, vagy másik képességterületen a fejlődése elmaradást mutat.

Milyen kihívások várnak egy iskolába készülő gyerekre?

Megnézem, milyen fejlesztő videók érhetőek el